Bodajki kastély fejlesztés

Helyszín: Bodajk

Dátum: 2018-11-12

Méret:

Szolgáltatás: tervezés


Képek:


Megrendelői szándék

A tervezésben a bodajki kastély rekonstrukcióját és a meglévő kastély épület bővítését végeztük. A megrendelő elképzelései szerint a meglévő értékek védelme mellett a jelen kornak és igényeknek megfelelő építészeti megfogalmazású épület kialakítása a cél. Továbbá építtetők kérése, hogy a meglévő pince bővítését új épületrésszel energiatakarékos és komfortos módon alakítsuk ki a különféle használatokat kielégítve, a környező parkot pedig ehhez illően újítsuk meg.

Az épület előtörténetének rövid áttekintése

Bodajk a 17. században a Csókakői-uradalom része volt, melyre a század végén Haas-Hochburg János kapott királyi adományt. Ezt követően épült fel itt a család korábbi udvarháza, melynek falait a jelenlegi kastély építésekor felhasználtak. Fiú örökös híján a birtokot „leány ágon” osztották fel a rokon családok között. Bodajkot négy generáción keresztül örökölték leány leszármazottak, csökkenő birtokhányadokkal. Az örökösök férjeik nevén szerepeltek, így alakult ki egy változatos "birtoklási névsor", melyet általában a kastélyhoz csatolnak. 19. század elején a birtok 2/14 része (kb. 650 hold) báró Miske Józsefné gróf Bethlen Jozefin (1784–1869) tulajdona lett. Férjével, aki Erdély kormányzója és birodalmi miniszter volt, bérbe vették a többi tulajdonrészt és intenzív gazdálkodásba kezdtek. A korábbi udvarház nem biztosított megfelelő lakhatást a családnak, ezért az 1837–1839 közötti években építtették meg a jelenlegi kastélyt.

Ellentmondások az építéstörténetben (a 2017-es értékleltár alapján):

A kastély építéstörténetével foglalkozó csekély szakirodalom egyöntetűen azt feltételezi, hogy egy 18. századi barokk kastély felhasználásával épült a kastély. A történetének részletes kutatásával azonban adósak maradtak, sem levéltári, sem falkutatást nem végeztek még az épülettel összefüggésben. A kastély tervei nincsenek meg, de a jelenleg rendelkezésre álló adatok a két építési periódusnak ellentmondanak.

A településen kastély létezését a korabeli források nem említik. A Zichy család levéltárában 1791-ből fennmaradt Bodajk részletes úrbéri összeírása már utcánként veszi számba az épületeket, az Öreg utcában az uradalmi házak táblázatában szerepel az uradalmi rezidencia is. A leírás alapján azonban ezek az épületek a település délkeleti oldalán helyezkedtek el, amit térkép is megerősít, mely szerint a mostani kastély helye ekkor még beépítetlen volt. A telektörténetben felvázolt tulajdonosok rezidenciája sem Bodajkon volt, a birtokba való beiktatás után a Hochburgok 1692-ben Mórt tették meg Csókakő helyett uradalmi központnak. A század végén Zichy Anna hosszabb időre a Perényieknek zálogosította el, nekik viszont a szomszédos Csurgón volt a kastélyuk. Ennek alapján feltételezhető, hogy az 1791-es összeírásban szereplő uradalmi rezidencia nem egy kastély, hanem egy olyan nagyobb épület volt, mely elsősorban a gazdaság irányításának központjául szolgált, esetleg a birtokos átmeneti szálláshelyéül, ráadásul ez az épület nem a mostani kastély helyén állt.

A kastély egy periódusban való keletkezését megerősítette a 2004-ben végzett felkutatás is, mindhárom szinten ugyanaz a BM (báró Miske) jelzetű bélyeges tégla került elő. A két periódus feltételezésének oka, a nem az egész épület alatt húzódó, ráadásul aszimmetrikusan elhelyezett pince. A megoldás kétség kívül nem szokványos, de a szükségletekhez igazított és emiatt költséghatékony lehetett a folyamatosan adóssággal terhelt birtok esetében.

Átalakítások:

A Kastély későbbi átalakításai nem ismertek. A II. világháború alatt a kastély a harcok követeztében megsérült, de az igazán nagy pusztítás utána következett, mivel a lakosság a kastélyt teljesen kifosztotta, csak a puszta falai maradtak a földszinti boltozatos helyiségekkel, melyet birkaistállóként vettek igénybe. Annak ellenére, hogy a kastélyt 1950-ben műemléki védettségben részesítették ez az állapot majd 20 évig állt fenn.

A kastélyról az első felmérési és hasznosítási tervek 1954-ben készültek az Építőipari Műszaki Egyetemen a VÁTI megbízásából. A felmérési terveket a hallgatók készítették Révhelyi Elemér vezetésével, közreműködött Kathy Imre, Szentkirályi Zoltán és Szücs Margit. A helyreállítási javaslat az állagmegóvási megóvási munkákra koncentrál. A következő évben megbízták a KÖZTI-t az állagmegóvási tervdokumentáció elkészítésével, a terveket Pázmádi István készítette, megfelelő funkció hiányában azonban a kivitel halasztódott. Hosszas egyeztetések és más tervek megvizsgálása után végül 1962-ben ezek a tervek kerületek engedélyezésre, ekkor Pázmándi újonnan készült műleírása csak a legszükségesebb állagmegóvási munkákat tartalmazta: végleges tetőzet, új 1. emelet feletti vasbeton födém, a kifagyott földszint feletti boltozatok bontása és újrakészítése, szükséges hiányzó homlokzati és belső szerkezeti falak újjáépítése, a hiányzó főpárkány és timpanon rekonstrukciója, valamint a külső nyílászárok helyének befalazása.

A kivitelt 1962-ben az OMF végezte el, annyiban tértek el a tervektől, hogy a kéményeket visszabontották és nem vezették át a tetőn, a 4 eredeti tetőablak helyreállítását pedig tervbe sem vették. Szerencsére rövidesen új funkciót – turistaszálló – találtak az épületnek és 1963 decemberében az OMF-ben Császár László elkészítette az átalakítás terveit. Az átalakítás 1965 május végére készült el, a kivitel során két helyiséget újra kellett boltozni, az egyik a főlépcsőháztól balra nyílt, a másik a sala terrenával szomszédos lakószoba volt, és rekonstruálni kellett a két lépcsőházat is.

Az elkövetkező évtizedekben nincs információnk a kastélyon végezett felújítási, vagy átalakítási munkákról. A park területén 1988-ban Schulz István (Fejér Megyei Tanácsi Tervező Iroda) tervei alapján egy tároló épületet emeltek. A turistaszálló megszűnése után a kastély épülete folyamatosan pusztult.

A jelenlegi tulajdonos 2017-ben kezdte meg az állagmegóvási munkákat. Első lépésben a folyamatosan ázó épület tetőszerkezetének cseréjére került sor. Az új tetőzetet Horváth Sándor építészvezetésével irodánk tervezte, a kivitel során három állószékes fedélszék készült, formailag megtartva az 1962-es kontyolt nyeregtető geometriáját, azonban ezúttal minden kémény kivezetésre került, így az épületnek jelenleg 6 kéménye van.

Meglévő épület általános ismertetése:

A meglévő épület elhelyezkedése a kiterjedt angolparkban szabadon álló. Formai kialakítását tekintve U alaprajzú, egytraktusos, oldalfolyosós, részben alápincézett, egyemeletes, kontyolt nyeregtetős klasszicista stílusú kastély.

Homlokzati megformálás: a délnyugat felé néző főhomlokzata 9 tengelyes osztású, három rizalitos, ahol a cour d’honneur szárainak véghomlokzata adja két szélső rizalitot. Az emeleten a középrizalit előtt erkélyt alakítottak ki, ahol a jelenlegi kovácsoltvas rács fénykép alapján készült rekonstrukció. Az északkeletre néző kerti homlokzatot a klasszicizmusban a legszokványosabb homlokzati kiosztás jellemzi: két oldalsó szárny közötti cour d’honneur és az erőteljesen kiugró középrizalit. A földszinti kocsi áthajtó kisméretű bazaltkockával burkolt és lapos dongával fedett, míg a timpanonnal fedett emeleti teraszt 4 ion oszlop támasztja alá. A terasz korlátja jelenleg hiányzik, burkolata nem eredeti. Az oldalhomlokzatok közül az északnyugatinak balról az első 2 tengelye, a délkeletinek balról a 4. tengelye vakablak. A homlokzatok polikróm színezésűek, a falfelületek sötétebb sárga, a vakolatból készült tagozatok pedig homokkő színűre lettek festve. A vakolat architektúra a több mint 10 éve üresen álló épületről erősen mállik, sok helyen a tetőfelújítást megelőzően az esőcsatorna hiányában már a téglafelületek kifagyása is megfigyelhető.

A belső is meglehetősen rossz állapotban van, a fém tolvajok a fémszerelvények jelentős részét elvitték. A földszinti U alakú oldalfolyosó lapos dongával, a szobák pedig csehsüveg boltozattal fedettek. A legnagyobb alapterületű helyiségben a sala terrenában a lapos csehsüveg boltozat a nyílásoknál fiókos kialakítású. Az eredetileg lakószobának használt helyiségek 1-1 sarkában – két szomszédos szobánál a szomszédos folyosó felőli sarkokban – cserépkályhák részére - íves fülkét alakítottak ki. A kályhák fűtőnyílása minden esetben a folyosón van, alacsony kőkeretes nyílás lemezajtóval. A főlépcsőház a főbejárattól balra a folyosóról egy nyitott íves nyíláson keresztül közelíthető meg. A háromkarú lépcső és az orsótér pillérei rekonstrukció eredményeként jöttek létre, a rekonstruált kovácsoltvas korlát azonban már hiányzik. A főbejárattól jobbra lévő, szintén a folyosóról nyíló íves melléklépcsőház a pincétől a padlásig kapcsolja össze az épületet, mely a pincétől a padlásig vezet. Az emelet belmagassága nagyobb, a folyosó és a szobák is síkfedésűek, a szobák elrendezése, a cserépkályhák fülkéi és a fűtőnyílások is a földszintivel azonos elrendezésben vannak. Mindkét szinten a folyosó és a főlépcsőház pihenői is korábban kelheimi kővel, a szobák parkettával, míg a vizes helyiségek mozaiklap, illetve ahol már cserélték csempével burkoltak. A burkolatok közül egyik sem eredeti, és az összes nyílászáró is az 1964-es helyreállítás alkalmával készült. A 2017-ben készült kontyolt nyeregtető az 1962-es tetőzet geometriai formáit követi, az új héjalás Creaton Klassik cseréppel készült, a két timpanon közül a kerti homlokzat (északkelet) felé néző felett állókorcos bádogozás van, a bejárat felöli szintén cseréppel fedett. A tetőrekonstrukció során a kéménypillérek tetőn kívüli részeit újrafalazták. Az épület a sala terrena és a melléklépcsőház közötti területen van alápincézve, de ugyanúgy a dongaboltozatos oldalfolyosóról nyílnak a pincehelyiségek, melyek szintén csehsüveg boltozattal vannak fedve.

 

 

 

Tervezett felújítás

A korábban turistaszállóként működő épületet az új igényeket kielégítve vadászkastélyként alakítjuk ki, melyben helyet kap a tulajdonos magángyűjteménye, továbbá a pinceszinten egy multifunkcionális rendezvénytérrel bővül az épület.

Homlokzati helyreállítások:

Földszinti kocsi áthajtó leüvegezésre kerül, itt az új funkcióhoz illeszkedően a recepció kap helyet. Az üveg kialakítást a homlokzat síkjától amennyire a szerkezet engedi, visszahúzzuk, hogy ne változzanak a korábbi pillér arányai és a lehető legdiszkrétebb megjelenést adja.

A jelenleg hiányzó terasz korlátokat az északi oldalon lévő erkélyéhez hasonlóan kovácsolt vasból alakítjuk ki. A vakablakok a funkcionális igények miatt a felújítás során megnyitásra kerülnek. A homlokzatok a korábbi sárga szín helyett most egységesen világos monochrome kőszínű színezést kapnak.

Funkcionális kialakítás, bővítés:

A belső kialakítás tiszteletben tarja a meglévő fő szerkezeti rendszert. Az új funkció jól illeszkedik a meglévő térkialakításhoz.

A földszinten a recepción át a folyosón keresztül a fogadótérbe jutunk, mely közvetlen terasz kapcsolattal rendelkezik. A fogadó térből nyílik a vezetői iroda. A folyosóra felfűzve az eredetileg lakószobának használt helyiségekből 7 db lakosztály kerül kialakításra, ezek közül a főbejárattól jobbra esőt akadálymentesen. A 40 m2 feletti méretű lakosztályok pót ágyazhatók, így további 4 ágy helyezhető el. Mindenhol megőrizzük az eredeti donga és teknő boltozatot, mely a szoba hangulatát adja. A cserépkályhák részére kialakított íves fülkék megőrzésre kerülnek, funkcionálisan a fogadótérben és az emeleti fő lakosztályban kerül használatra. A kályhák fűtőnyílása minden esetben a folyosón van, a korábbi kialakítás szerinti alacsony kőkeretes nyílás lemezajtóval.

Az emeleten a lakosztályok a földszinti kialakítást másolják, kivételt képez ez alól a fogadó tér feletti fő lakosztály, mely fürdőjét az iroda fölött alakítjuk ki. Ahol indokolt, a szobák elválasztása falkávába visszahúzott válaszfalakkal történik, a korábbi nyílások helyén, egyéb helyeken megnyitjuk a jelenleg befalazott korábbi nyílásokat. Az emeleten 8 db lakosztály kerül kialakításra, melyből 3 két-, 1 pedig egy pótággyal bővíthető. Minden lakosztály méretétől függően rendelkezik zuhanyzós vagy kádas fürdőszobával. Az épület bal szárnyának végében tárolót alakítottunk ki, melyek közül az emeletiben a padlás elérése alkalmas szerviz feljáró kerül.

Pinceszintet a korábbi használattól eltérően szervesen bevonjuk az épület funkcionális működésébe. A meglévő pincerészen a tégla boltozatos tereket kiemelve pihenő teret és szaunát alakítunk ki. A további új funkciókat a pince szint bővítéseként kezeljük. A meglévő pince falat utólagos nyílás kiváltásokkal kapcsoljuk az új bővítményekhez, így az északi irányba egy multifunkcionális térrel hozzá tartozó melegítő konyhával, bárral és gépészeti helyiséggel bővítjük az épületet, mely akár 160 fős esküvői-, céges rendezvényeknek, konferenciáknak, bemutatóknak adhat helyet. A bővítmény közvetlen terasz és kertkapcsolattal rendelkezik, megvilágítást pedig a homlokzati nyitható üvegfelületeken túl a födémben elhelyezett járható felülvilágító biztosít. Az új épületrész tetején, a korábbi fogadó térhez kötődő terasz kerül kialakításra. A multifunkcionális tér nagy eltolható üvegfallal nyit a teraszra. A kiszolgáló vizesblokkokat, tárolókat és mosókonyhát a cour d’honneur alá helyezzük el, így a korábbi folyosó megőrizte összekötő funkcióját.

Padlástér nem kerül beépítésre, Másik eléri útvonal az emeleti tárolóban kialakított létra, melyet a padlástértől egy tűzgátló ajtóval választunk el.

A jelenleg használaton kívüli padlásteret beépíteni nem lehet, így a felújított tető és tetőtér továbbra is beépítetlenül marad, de az emeleti szobák szellőztető és hűtő-fűtő VRV beltéri egységek itt kerülnek elhelyezésre, így karbantartása végett meg kell tudnunk közelíteni. Az emeleti járófödém utólagosan hőszigetelésre kerül. Kémények közül egy kerül beüzemelésre, melyre a fogadótér és az emeleti lakosztály csatlakozik.

Az egyes szinteket a főbejárattól balra elhelyezkedő háromkarú lépcsővel ellátott főlépcsőházon keresztül közelíthetjük meg, melyet a pince szint irányába bővítünk. A földszintet az emelettel összekötő lépcsőkaroknál a korábban rekonstruált kovácsoltvas korlátot állítjuk vissza, míg a pince irányába a jelen kor igényeinek megfelelő akadálymentes lépcsőként alakítjuk ki. A főbejárattól jobbra lévő, szintén a folyosóról nyíló íves melléklépcsőházat, mely korábban is a pincétől a padlásig tartott, liftmaggá alakítjuk, melybe egy 8 fős akadálymentes lift kerül. A lift a pince és a padlás szinteken kulcsos nyitással hátrafelé is nyílik a konyhai és karbantartó személyzet számára.

Pinceszinti bővítmény építészeti megformálása:

A megrendelői igényekből fakadó új funkciókat a meglévő épület kontúrján kívül tervezzük kialakítani, mely utólagos nyíláskiváltásokkal kapcsolódik a kastély alatti pinceszinthez. Olyan kortás épületforma kialakítására törekedtünk, mely sem tömegében, sem anyaghasználatában nem konkurál a meglévő kastély épület klasszicista megjelenésével, megjelenésével nem vonja el arról a figyelmet, viszont szerves kapcsolatot létesít a kastély alatti pince és a park kapcsolatos terasz közt. Az új épületrész homlokzatán vízszintes osztású kőburkolattal alakítjuk ki, mely megjelenésében egyszerű, nem hivalkodó, de modern megjelenést biztosít.

A kastély kiemelt elhelyezéséből fakadóan használjuk ki a terep adottságait és a pince szintet megnyitva úgy alakítjuk ki a terepet, hogy a parkhoz is kapcsolódó terasz a belső tér szerves részét képezze, ezzel bevonva a parkot a rendezvénytérbe, háttérben a kastéllyal.

A teraszokat a Petőfi Sándor utcára lépcsőzetesen fordulva alakítottuk ki, biztosítva a fokozatos átmenetet.

Megközelítés:

A közút csatlakozás meglévő, e szerint alakítva a gyalogos és autós megérkezés irányát. A fő megközelítés a Petőfi Sándor utca felől történik, ahol a bejárathoz közel kap helyet a funkciót kiszolgáló parkoló mennyiség. A gazdasági bejárat a Gesztenyés utca felől történik. Az elő- oldal- hátsókertet a szabályozási tervnek megfelelően alakítottuk ki. A szabadon álló telepítés lehetőséget adott arra, hogy az épület föld- és pince szintje több helyen is közvetlen kert kapcsolattal rendelkezzen. Az kastélyépület észak-kelet, dél-nyugati irányultsága nagyon kedvező tájolást ad.

Kerthasználat, egyéb építmények:

Rendezvények kiegészítése ként opcionális sátorhelyeket biztosítunk a rendezvénytér alsó teraszán és a porta épület melletti területen.

Az épület hűtés-fűtése VRV rendszerrel történik, szellőztetése a pincében elhelyezett szellőztető gépekkel, mely helyiséget egy közmű alagút köt össze a kültéri egységekkel és a levegő utánpótlással, ezeket a kastélytól keletre eső gazdasági bejárat oldalán helyeztünk el egy Gépészeti épületben.

Kukatároló a Gesztenyés utca felőli gazdasági bejárat oldalon kerül kialakításra, fedetten, a porta, az új épületrész és a gépészeti építményhez hasonló stílusban.

Pavilonok a meglévő angolparkban kerülnek kialakításra, modern stílusban.

Az egykori focipálya területén helikopter leszállási lehetőséget jelölünk meg, mely külön létesítési engedélyezési eljárás keretében kerül engedélyezésre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedési Hatóságának Légügyi Szakterületén. (tervező: Válay Zsolt)

Részletesen kertterv és kertépítészeti műleírás szerint.

Összességében a meglévő kastély épület és az új bővítmény arculata mind tömegében, mind anyaghasználatában a meglévő kastélyépület tiszteletben tartásával, annak sem formaiságával, sem anyaghasználatával nem konkurálva került kialakításra, illeszkedve a körülötte kialakított parkba.

 

Vissza a projektekhez